„Toldi”, Arany János, Jankovics Marcell

Toldi Miklós egy nem mindennapi kamasz: nemesi származású, és annyira erős, hogy egy nehéz gerendát egy kezével megtartva mutatja a Budára vezető utat néhány csodálkozó lovagnak. Emellett Miklós nagyon szorgalmas: a nagy melegben egyedül dolgozik a földeken. Ennek ellenére gyakran álmodozik izgalmas katonaéletről: vitéz szeretne lenni, mint az apja és a testvére. Egy nem szándékos gyilkosság után el kell menekülnie otthonról és ezzel kezdetét veszi az ő nagy kalandja.

Útja során Miklós sok nehézségen megy át: nádasban bújkál, farkasokkal harcol, megbírkózik egy bikával, megnyer egy párbajt. Utóbbinak köszönhetően maga a király ad neki kardot. Az átélt kaland megváltoztatja az ifjút: világot látott hőssé, példaképpé válik, akire az emberek hasonlítani akarnak, és akire az utódok is emlékezni fognak.

Arany János elbeszélő költeménye 1847-ben jelent meg. A Méry Ratio által megjelentetett kiadások azért rendkívüliek, mert ezeket Jankovics Marcell illusztrálta. A kiadás rajzai alapján készült a Toldi rajzfilmsorozat, majd az egész estés animációs film.

Toldi Miklós este un adolescent extraordinar: este de origine nobiliară și este atât de puternic încât poate să țină o grindă de lemn cu o singură mână și cu aceasta le arată unor cavaleri uimiți drumul spre cetatea Budei. În afară de asta, Miklós este foarte harnic: chiar și în condiții de caniculă, el își lucrează singur pământul. Câteodată, însă, el visează la viața palpitantă de soldat. Dorește să devină un războinic, la fel ca tatăl și fratele său. Din păcate, se întâmplă o nenorocire și trebuie să plece de acasă. Astfel începe marea sa aventură.

Pe parcursul drumului său, Miklós trece prin multe încercări: se ascunde într-un stufăriș, se luptă cu lupi, înfruntă un taur și câștigă un duel. Datorită victoriei sale, el primește o sabie de la însuși regele. Aventura trăită îl schimbă: se transformă într-un erou, un model de viață cu care oamenii vor să se asemene, și de care urmașii își vor aduce aminte.

Poemul epic scris de Arany János a apărut pentru prima dată în 1847. Edițiile publicate de Méry Ratio sunt excepționale, deoarece au fost ilustrate de Jankovics Marcell. Aceste ilustrații stau la baza serialului animat, respectiv al filmului animat Toldi.

Toldi, Arany János, Jankovics Marcell, Méry Ratio, 2017, 80 oldal.

„Nagypapa titkos óriása”, David Litchfield

Széphegy városában él egy titkos óriás, kinek keze akkora, mint az asztal lapja, lába hosszú, mint az ereszcsatorna, cipője akár egy csónak. A kis Dani azonban úgy gondolja, hogy ez az óriás nem is létezik, csak a nagypapája találta ki. Nagypapa szerint az óriás ijesztette el a medvéket, amikor a család az erdőben sátorozott, sőt, ő szedte le Dani kedvenc papírsárkányát, amikor az rágabalyodott a legmagasabb fára. Nagypapa esküszik, hogy az óriás valóban létezik, Dani azonban nem hisz neki. Nem bizony, hiszen ő még sosem látta ezt a mesebeli lényt. Tulajdonképpen miért is bujkál az óriás? Nagypapa ezt is tudja: az emberek félnek, ha valami nem olyan, mint amit megszoktak. Aztán Dani váratlanul szemközt találja magát az óriással…

Egy gyönyörű története a barátságról és az összetartozásról.

Continue reading “„Nagypapa titkos óriása”, David Litchfield”

„Mesepörgettyű. Öt tótágast állt mese”, Victoria Pătrașcu

Hogy kicsoda Gyalogút? Hát nem hallottatok a fürge és fölöttéb kíváncsi útról, aki egyszer úgy dönt, hogy elindul világot látni? És a háromágú pelyhekről meséltek nektek? Ti is úgy féltek a sötétben mint Márk, aki találkozott a félelmetes pingonautával? Vagy nem is félelmetes?

Victoria Pătrașcu elbűvölő meséi egy olyan világba vezetnek el titeket, ahol bármi megtörténhet: az út beszél, a Tüskés família legkisebb ivadékának tüske helyett tolla nő, a pingvinek újrahasznosítják a rémálmokat, a jegzek pedig farsangot szerveznek. Continue reading “„Mesepörgettyű. Öt tótágast állt mese”, Victoria Pătrașcu”

„Mérleghinta”, Timo Parvela, Virpi Talvitie

A mérleghinta másik vége üres. Az egyik végén Pi, a magányos medve ül, hintázótársra vár, de hiába. Mi történik, ha nagyon szeretnénk mérleghintázni, ám a libikóka másik végére nincs aki ráüljön? Mit tehetünk? Pi ezt írja jegyzetfüzetébe: nem lehet hintázni, ha a mérleghinta másik végén nem ül senki. Amikor a hatalmas fenyő kidől és ráesik a mérleghintára, Pi, kiröpül a világűrbe. A hold sarlóján csüngve megtudja, hogy a hold és a nap mindig együtt hintáznak. Kalandjai során Pi sokféle szerzettel találkozik és rádöbben, hogy az életben minden fel-le billeg, hogy senki sem szeret egyedül lenni, hogy egy igazi barát olyan kincs, amire egész életünkben vigyázni kell. Timo Parvela finom ösztönnel vezeti végig olvasóit egy sor ismerős élményen. A mondanivalót Virpi Talvitie művészi illusztrációja gazdagítja, amely egyúttal a képzelőerőnek is szárnyakat ad. A Mérleghinta (Keinulauta) 2006-ban elnyerte Finnország legrangosabb gyermek- és ifjúsági irodalmi díját, a Finlandia Juniort. Continue reading “„Mérleghinta”, Timo Parvela, Virpi Talvitie”

„Matild és Margaréta”, Dániel András

Az Akárki fasor sarkán, a mindig tisztára söpört utcán van egy ház. Kéménye görbe, fala málladozó, kertje gyomos. Mintha soha senki sem lakott volna benne. Vagy mégis? Ki vagy kik lehetnek e furcsa ház lakói?

Matild és Margaréta, a két boszorkány, ikrek, de csöppet sem hasonlítanak egymásra. Matild magas és vékony, Margaréta alacsony és kerek. Matild eleven, szeret lustálkodni, köszönés és bemutatkozás nélkül letegezi a szembejövő felhőket és kilenc lekváros kenyeret is képes megreggelizni. Margaréta anyáskodó, süt-főz, takarít, kertészkedik és betéve tudja a Banyalexikont. Continue reading “„Matild és Margaréta”, Dániel András”

„A tesó-ügy”, Finy Petra

Eddig olyan volt az életed mint a naprendszer. Te voltál a Nap, a szüleid pedig a bolygók. Ezen változtat bizony a kistestvér születése. Egy naprendreszer két Nappal? Lehetséges ez? Nem könnyű. De segít ez a vicces könyvecske jóban lenni a tesóval, túlélni mászós korszakát, megvédeni játékaidat, és nem csak: megtanulhatod belőle, hogy mit eszik, hogyan lubickol az anyuka pocakjában, te hogyan vigyázz anyára. Hogyan élvezd ez életed akkor is amikor nem anya, hanem apa visz sétálni: ha eső után sétáltok, és a motoroddal egy tócsába mész, akkor sem sopánkodik a sárfolt miatt. Fogja a pulcsidat, és fordítva adja vissza rád.

Viața ta de până acum era precum sistemul solar. Tu erai Soarele și părinții tăi erau planetele din jurul tău. Aceasta într-adevăr se schimbă când vine un frățior mic. Un sistem solar cu două stele? E posibil așa ceva? Nu este ușor. De aceea, această cărticică hazlie te va ajuta să ți-l faci prieten pe cel mic, să supraviețuiești perioadei mersului de-a bușilea, să-ți aperi jucăriile în fața noului pericol, și nu numai. Vei învăța din carte ce mănâncă și cum înoată bebele în burtica mamei, cum să ai tu grijă de mama și cum să te bucuri de viață când în locul mamei, te duci cu tati la plimbare: după ploaie, când intri în bălți, nu se lamentează din cauza petelor. Îți ia puloverul și ți-l dă înapoi întors pe dos.

A tesó-ügy, Finy Petra, Budapest, Pozsonyi Pagony, 2020, 50 p.  

„A majom mamája”, Julia Donaldson, Axel Scheffler

A kismajom mamája „hatalmas, fönt lakik, a lombok felett, s ha ölel, finom, puha!” Ilyen személyleírás alapján keresi egy kedves pillangó a kismajom elveszett mamáját… Csak éppen a legjobb fogódzó a végére maradt: hogy a majomgyerekek, a pillanmgógyerekektől eltérően, kiskorukban sem másmilyenek. Keresés közben mulatságos helyzetekbe keverednek, mi megismerjük a dzsungel állatait, majd persze kismajmunk ismét érezheti anyukájának puha ölelését.

Mama puiului de maimuță este „uriașă și locuiește sus, pe crengile copacilor, îmbrățișarea ei este moale și dulce!” Pe baza acestei descrieri, fluturașul o caută pe mama maimuțicii… Cel mai bun indiciu rămâne la final: copilașii de maimuță, spre deosebire de copilașii de fluturi, seamănă leit cu părinții lor. Cei doi trec prin situații hazlii, iar noi vom cunoaște mai toate animalele din junglă, până când, în final, maimuțica va putea simți din nou îmbrățișarea tandră a mamei sale.

A majom mamája, Julia Donaldson, Axel Scheffler, Budapest, Pozsonyi Pagony, 2016, 24 p.

„Macskaköröm”, Sohonyai Edit

Vajon milyen álmai lehetnek egy mai tizenéves lánynak? Talán ugyanolyan, mint a tizennégyéves Mészáros Zsófinak, aki panellakásban lakik és csúnyának érzi magát. Ha lenne egy jótündér, arra kérné egy csapásra cserélje el a lakást egy nagy családi házra és belőle legyen szép. Ne olyan nagy orrú és felnőttes, mint az első személyi igazolványon. A lakáscseréről azonban hamar letesz, amikor felfedezi, hogy a szemben lévő tömbház kilencedik emeletén van egy fiú – aki mindig kinéz, amikor Zsófi az ablakban áll. Jajj, csak ne legyen annak a fiúnak távcsöve, nehogy meglássa, mennyire csúnya is ő valójában, sőt, egyenesen kövér, de hát nem tehet arról, hogy imádja a finom kenyeret sonkával, tojással és citromos teával, amilyet csak Apu tud elkészíteni. Kit rejteget a fiús külső? Kicsoda az a szőke fiú a kilencedik emeleten? Mi lesz a sulival? Hogyan tovább? Megtudhatod Sohonyai Edit Macskaköröm c. hangulatos kisregényéből. Leiner Laura rajongóknak: kihagyhatatlan! Continue reading “„Macskaköröm”, Sohonyai Edit”

„Esti mesék lázadó lányoknak”, Elena Favilli, Francesca Cavallo

„Szerzőként kötelességem kicsit jobbá tenni a világot az általam elmesélt történetek által.” (“As an author, I feel an obligation to try and make the world a bit better through the stories I choose to tell.”) – írja Francesca Cavallo Facebook-oldalán.

És valóban az Esti mesék lázadó lányoknak hősei nem a herceget váró királykisasszonyok, hanem igazi kemény csajok: tudósok, sportolók, művészek,  a világ minden tájáról, akik kiemelkedtek a szegénységből, legyőzték fizikai korlátaikat, kitribliztek politikai rendszereket – mint például Alicia Alonso, a vak balerina, Ameenah Gurib-Fakimb mauritiusi biológus, Amna al Haddad súlyemelő, Anna Politovszkaia újságíró vagy Astrid Lindgren író. Összesen száz különleges nő élettörténete a középkortól napjainig. Az illusztrációkat pedig hatvan kiváló női művész keszítette a világ minden tájáról.

Üzenete: „Merj pipacs lenni egy nárciszokkal teli mezőn!”(Michaela Deprince). Continue reading “„Esti mesék lázadó lányoknak”, Elena Favilli, Francesca Cavallo”

„Szofi tüsszent”, Harcos Bálint

Szofi a szobában szaladgál, amikor egyszer csak tüsszent egy nagyot. Szofi, szól be az anyukája, vedd fel gyorsan a zoknit. De Szofi, ahelyett hogy szótfogadna az anyukájának, inkább kiszalad a házból. Aztán ki az utcára. Meg a játszótérre. Onnan a parkba meg a vidámparkba, miközben Szofi egyre csak tüsszög. Hogy mi lesz ebből?

Szofi strănută cu putere în timp ce aleargă veselă prin camera ei. Szofi, ia-ți repede șosetele! –  îi strigă de afară mămica. Dar Szofi, în loc să o asculte pe mama, fuge afară din cameră. După care fuge în stradă. Fuge pe terenul de joacă. Strănutând întruna, fuge în parc și apoi în parcul de distracții… Oare ce va ieși din toate acestea?

Szofi tüsszent, Harcos Bálint, Pozsonyi Pagony Kft, 2015, 42 oldal.